A negyedik nap Hengistbury Head-ben sétáltunk. Hengistbury Head egy földnyelv Bournemouth és Mudeford között, amely nemzetközi jelentőségű régészete, ökológiája és geológiája miatt. A természetvédelmi terület, és több védett természetvédelmi terület része.

A Hengistbury Head több korszakból származó jelentős régészeti maradványokat tartalmaz, mint például bizonyítékok a településről ~14 100 évvel ezelőttről és több mint 13 000 kőeszközt vagy a 11 halom a földnyelven; magas rangú temetkezések arannyal, borostyánnal és kerámia maradványokkal, de ezt is csak utólagos nyomozással derítettem ki, mert mire a látogatóközponthoz értünk naplemente után, az már zárva volt.

Így tulajdonképp csak a kilátásban gyönyörködtünk miközben négyen egy társaságban a szikla szélén piknikezettünk. A folyamatosan kaját kunyeráló sirályt Steve-nek neveztük el…

A földnyelv legvégén színes nyaraló kis házak sorakoznak és fürödnek a leszálló napfényben. Itt nagy a csend, igazán tökéletes hely a kikapcsolódáshoz.

Ez volt az utolsó kaland ezen az úton.

Már Budapesten vettem észre, hogy nem fotóztam Bournemouth-ban. Nem hiába: most a város közepét feltúrták; bezárt boltokkal voltak tele az utcák; kiszáradt fű volt mindenhol. Így maradnak a régi képeim 2008 májusáról. Ez a kisfiú és kislány már bizony felnőttek…